...S mi volt a kezdet, az lesz majd a vég...
Ha valaki nekem egy éve arról mesél, ami most a jelenem, jó eséllyel egy nagyot nevettem volna rajta. Soha nem gondoltam volna, hogy a világ ekkorát tud fordulni velem. Kicsit más lett minden. Kicsit felbolydult az életem, s lám, így is lehet. Gyűlölöm magamat így, ugyanakkor örülök az élet minden egyes pillanatának. Egészen pontosan még két hétig. Aztán... köd, szürkeség, magány, menekülés, düh, és keserűség.
Pontosan egy éve kezdődött minden.. aztán nem volt visszaút. Többet tud rólam, mint bárki más. Most eltűnik az életemből. A hozzám legközelebb álló barát. Útnak indul, hiszen egy vándor.. Féltem az úttól, veszélyes vizekre fog evezni. Hiába minden.. talán kicsit fontos lettem a számára, vagy csak egy leszek a sok közül, akikkel összehozta az élet. Akárhogy is.. nekem egészen biztosan nem lesz Valaki a tömegből. Hiszen az Egyetlen, aki minden titkomat ismeri..
A szelence bezárul.
